HAIKU oldal
Haiku háromszor:
Hangulat:
Szekerce élén
röppenő faforgácsok,
gyanta illatúk..
Feketénél is
sötétebb az életed.
Sors osztott lapot.
Vigasz:
Értő kezekben
a haldokló szívek is
gyémánttá válnak
(Edo)
HAIKU-k a tavaszról
Lágy szellő hátán
vitorlázik az élet,
pitypangernyőkön...
*
Zöld lombsusogás
mesél a jeges télről,
csendben sóhajtva...
*
Locsogó patak
rohan a folyó felé,
tavaszi csókért...
(Edo)
Haiku 2x
Egyedül:
Sötét sarokban
ücsörgök egész nap,de
vágyom a fényre
Emlék:
Mesélnék rólunk!
Kopott szavakkal múltat
idéznék...Fájna!
(Edo)
Lelkem húrjain,
friss akkordok zendülnek,
Megérintettél...
***
Szemed tükrében,
bámulom új arcomat,
Szép a mosolyom...
***
Csodák élednek...
Remegő pilláimon,
hajnali harmat.
˙(Edo)
HAIKU-k az életemről
Nyári viharban
pillangószárny rebbenést,
hiába várok
*
Magányos élet
kékmadár kereséssel,
lassan eltelik
*
Elvirágzott már
szép cseresznyevirágom,
szívem ottragadt
*
Sötét szobámban
átsóhajtom életem...
Ne gyere velem!
*
Hulló könnyeim,
sorsom lapjai között
gyöngykalárisok.
*
Elindulok hát,
viszem szorongva lelkem.
Szívem a Tiéd...
*
Kezemben tartom
aprócska világomat.
Egyedül nehéz.
*
Szívem megremeg,
fejemet lehajtottam.
Üres a lelkem..
*
Decemberi fény,
jeges didergéssé vált.
Múlik az időm...
*
Ma lekottáztam
életem dallamát... hát,
rövid nóta lett.
(Edo)
Kiáltás
Sóvárgó szíved
belekiált a csendbe
Nálam visszhangzik
Érzés
Simogatom Azt,
amit Te lelkednek hívsz
Puha bársonyos
(Edo)
Haiku 3x
Kopogtat a tél
Tarka koronás őszünk
utolsót kacsint
***
Csendes éjjelen
csillagnyáját terelve
sétálgat a hold
***
száraz ág reccsen
talpam alatt jajgatva
törik a vénség
***